2015. március 17., kedd

50. Zárszó




Kedves Olvasó!

A Michelangelo-titok története ezzel véget ért. Az ötszáz éves kódot ma már bárki szabadon megláthatja, és lefordíthatja önmaga számára. És akkor elkezdődhet az Új Élet...

Ha képes vagy látni azt, ami valójában VAN, akkor tudsz az lenni, aki valójában VAGY.

Ha most jársz ezen az oldalon először,  akkor itt egy rövid összefoglaló arról, milyen titkot is rejtenek az előző oldalak:

A történet arról szól, hogy Angele, egy fiatal lány találkozik egy öregemberrel, aki Rómába hívja, hogy nézze meg a Sixtus-kápolna freskóját. Ott különös élményeket él át, és érdekes emberekkel kerül kapcsolatba. Az öregember elmeséli neki, hogy a reneszánsz idején Firenze környékére megérkezett egy nagy szellemi csoport, köztük Leonardo, Michelangelo és Raffaello, akik megpróbálták megváltoztatni a világot.
De Leonardo kudarcot vallott: nem ő lett X. Leó pápa, és így nem egy megreformált, humánus egyház alakította a középkor történelmét. Elbukott a nagy terv, nem sikerült az emberiséget egy magasabb szintre emelni, és az a szellemi üzenet azóta sem ért le a világunkba.
A Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján Michelangelo megfestette a küldetés történetét, a feladatot és a bukást is, de ötszáz éve csak nézzük, és nem látjuk meg a valóságot. 
Angele meglát valamit a freskón, ami megváltoztatja az életét. Általa kinyílik a Kapu, és így mi, az olvasók is felismerhetjük végre önmagunkat, mint a régi küldetés jelenkori örökösei, vállalhatjuk a felelősséget az életünkért, a kezünkbe vehetjük az irányítást, és ezzel megteremthetjük az Új Világot.

 

Ezen a vatikáni honlapon egy virtuális látogatást lehet tenni a Sixtus-kápolnába:




2015. 03. 19. És egy kis utólagos megjegyzés:

Szinkronicitás - vagy talán egy égi válasz?    

Kedd este fejeztem be a regényírást. Az utolsó fejezetben arról van szó, hogy a Tudás fénykígyói végre életre keltek, és az ég felé nyújtózkodnak. 
Most pedig megláttam ezeket a fotókat: kedden éjjel sarki fény volt látható Magyarország égboltján! 




Ritka jelenség, legutóbb tíz éve volt. És most... 
(Ezt a fotót Dobogókőn készítették az Időkép fotósai.)

Tíz éve, 2005-ben kezdtem el írni az első, ANGYALEMBEREK című regényemet, aminek az üzenete több helyen is nagyon hasonlít ehhez a blogregényhez. Annak a végén a szivárvány jelenik meg az égen.  
Most, tíz év múlva a fénykígyók indulnak kanyarogva az ég felé... 

Talán bezárult a Kör. Megszületik a Teljesség... 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése