Michelangelo: Az Özönvíz ( részlet a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójából)
A hivatalos nézőpont szerint: "A kétségbeesetten menekülő embertömeg mögött békésen lebeg Noé bárkája, az egyház szimbóluma. Az Isten eltöröl minden élőt a Föld színéről, csak a szentéletű Noénak és családjának kegyelmez meg, és a bárkában levő állatoknak."
De tényleg ez van a képen, vagy csak mindenki elfogadja ezt, mert ennek kellene látszani rajta?
Ők lennének a kétségbeesett, reményvesztett, halálraítélt emberek itt a kép előterében?
Ezek az életerős nők és férfiak itt elöl, a leghangsúlyosabb szereplőként?
Ők, akik a legmagasabb, a biztonságos szinten vannak?
És Noé meg a bárkája lenne a legfontosabb ezen a képen?
Hiszen alig észrevehető ott a háttérben.
És ha Noé a keresztény ember mintapéldánya, aki egyedül lenne méltó a túlélésre egy elvetemült és gonosz világban, akkor miért néz valahova a távolba, miközben a bárkája peremén egymást ölik az emberek?
Ha a bárka az egyház szimbóluma - hát, igen, ott gyilkolják az emberek egymást, ott ostromolják kétségbeesetten a teljesen zárt falakat. Ott nincs könyörület, nincs együttérzés. Noé, "a szent ember" elzárkózott a szenvedő világtól.
Vannak aztán valóban elveszettek, ott középen a csónakban. Vannak reményvesztettek a sátor alatt, azon a sivár kis szigeten.
De itt elöl élet van. Új Föld, Új Élet. Megérkezés egy Új Világba, a biztonságba, a túlpartra.
Egymást segítő emberek, gyermekeit ölelő anya. Csak itt vannak kisgyerekek, csecsemők a képen.
Van egy síró gyermek is, de a másik három nyugodt és boldog.
Az a központi alak, a nagy és erős anya a két gyerekével olyan, mint egy Új Teremtő, a köpenye úgy lobog körülötte, mint az Isten körül Ádám teremtésénél.
És aztán ott van a bal oldalon az a család, ami érdekes módon sok reprodukcióról lemarad. (Talán csak véletlenül.) Kevés ember veszi őket észre.
Egy szakállas férfifej, egy szép arcú nő, egy csecsemő és egy szamár.
Ha ezt a részt kiemelnénk... még így is, hogy csak a szélén látszanak:
És összehasonlítjuk Michelangelo Doni Tondo képével, amit előző évben, 1507-ben festett. ( A Sixtus-kápolnában 1508-ban kezdett dolgozni.) A kerek képen a Szent Család van: József, Mária és a gyermek Jézus.
Kissé sok az alakok közti hasonlóság, ugye?
Tehát vajon mi van a freskón a Sixtus-kápolnában?
Elvesző, halálra ítélt emberek?
Vagy egy új élet kezdete, lehetősége?
Kolumbusz 1492-ben fedezte fel Amerikát.
Michelangelo 1508-15012 között festette a Sixtus-kápolna freskóit.
***
Vajon a hétköznapokban is ennyire mást látunk a világból, és elhisszük a mások által mondottakat ahelyett, amit a saját szemünkkel látunk?
És általában vajon tudjuk azt, hogy mit látunk?
Világvégét vagy új élet kezdetét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése